2012. október 29., hétfő

Galóca, a gyilkos


Bemondták a tévében, hogy ismét gyilkolt a galóca. Mi több, az ország több részén is halálba taszított embereket galádul.
Elképzeltem, ahogy a galóca a kertek alatt átsettenkedik Nógrádból Zalába, hogy rákényszerítse az erdőjárókat arra, hogy összeszedjék, megfőzzék, majd megegyék őt. Mert csakis a gyilkos galóca lehet a hibás! Előre megfontolt szándékkal elkövetett megétetésben.
A felvilágosult riporter azt is hozzátette, hogy a gyilkos galóca lappangási ideje 6-8 óra. Kérdem én, hol és miért lappang a galóca órákat? Nesze neked, fogalmazás - a betegség (esetünkben a mérgezés) lappanghat, de az a szegény gomba aligha!
Ahogy nem is "ő" gyilkol. Hanem az emberi butaság és felelőtlenség.


2012. október 9., kedd

Rohanó ősz


Színesednek a levelek egyre, lopakodik be az ősz az ecetfa ágai közé. Keresgetnénk a diót, szednénk az almát, de a kora tavaszi fagy alig hagyott meg gyümölcsöt hozó virágot. A diófa alatt csak a jó szimatú kutyánk talált néhány szem - tavalyi - diót, a takarékosan termett almák a fa tetejéről piroslanak, nehogy elérjük őket. Amit mégis, azt leszedjük és biztosak lehetünk benne, hogy nem fognak a pincében megrohadni. Annyi nincs.