(A vezetett túra értelemszerűen azt jelenti, hogy az ember kap egy vezetőt, aki végigkalauzolja az útvonalon, esetleg még fel is világosít erről-arról. Mi is kaptunk két fiatalt, Attilát és a párját, akik után-előtt poroszkálva végigjártuk a környék bányászati emlékhelyeit.)
A komlói könyvtár melletti kis zöldterületen meghallgattunk egy velős, mindenre kiterjedő előadást a mecseki bányászat életre hívójáról, Engel Adolfról, elhelyeztük a szobor mellett a korábban magunkhoz vett egy-egy szál virágot, és kényelmes tempóban nekivágtunk a bányászkalapács jelzéssel ellátott útnak.
A következő állomást alig néhány száz méter múlva értük el: egy bolt mögött, az út alatt látható az egykori Kossuth-altáró bejárata, emléktáblával. Előtte kimerítő tájékoztatást kaptunk a bányászat alapjairól, a mecseki bányák kialakításáról, működéséről egy hajdani bányásztól, akinek a nevét (szégyen-gyalázat) nem jegyeztem meg...
A szokásos fotózkodás után továbbindultunk a következő ellenőrzőpont felé. Végigmentünk a kisváros szélén, el a Városháza és az iskola mellett, aztán a templom mögött, egy kis lépcsőmászás után nemsokára beértünk az erdőbe. Végre erdei talajt éreztem a lábam alatt, tüdőmet pedig egy kis hegymászással edzettem, míg megpillantottunk magunk előtt egy széles rétet, majdnem-közepén méretes kövekből készült emlékművel - a Kossuth légakna helyén jártunk. Miután pecsételtünk és elolvastuk a kihelyezett tájékoztatót, meghallgattuk Kovács Árpi bácsi, a nyolcvanéves egykori teleplakó emlékeit a bányász időszakról. Az öregúr utánunk kapaszkodott fel a hegyre, fittyet hányva a melegre, és kedélyesen elcsevegett velünk a Kossuth-akna mellett töltött gyerekkoráról. Szívesen hallgattuk volna még, de várt ránk a többi akna, és időhöz voltunk kötve - mégiscsak teljesítménytúrán voltunk, ha kényelmesen is...
A Béta-aknától erdei úton mentünk tovább, kis kitérőt téve a Köves-tető oldalában, hogy megnézhessük az egyetlen működő, külszíni fejtésű andezitbánya teraszait.
Egy kellemes lejtőn leereszkedve érkeztünk meg a Macskalik fedőnevű völgybe, átkeltünk a Kaszárnya-patakon, és - hogy ne legyen hiányérzetünk - felmásztunk a völgy másik oldalára, ahonnan laza sétával közelítettük meg Gesztenyést, és fölötte Zobák-aknát.
Mit ne mondjak, elszomorító látvány a szebb napokat látott, jól kiépített telep lerobbant, széthordott, elhagyatott épületeivel. Persze, itt is pecsételtünk, meghallgattuk a pontőr hölgyek felvilágosítását a bánya történetéről, nem hagytuk ki a Zobák-akna emlékére vésett követ sem.
A bányát egy kis szakaszon ugyanazon az úton hagytuk el, amelyen megközelítettük, és hamarosan - elhagyva az országutat és benézve a kőbánya kapuján - felmásztunk a közeli Glanzer-tárnához (mások szerint Gamler-tárna). Míg mindenki lebélyegeztette a rajtlapját és lefényképezte, amit akart, kicsit kifújtuk magunkat, és már mentünk is tovább, mert várt még ránk a két legrégebbi bánya, az Anna-akna és az Adolf-tárna.
Ez utóbbit kis nehézség árán tudtuk megközelíteni - egy telep területén áll, ahová csak a gondnok szíves közreműködésével - értsd: jó sok csengetés után kinyitotta a kaput - sikerült bejutunk. A tárna helyét kőfal jelzi, rajta az elmaradhatatlan tábla, mellette egy csille, amely jó díszletnek bizonyult egy csoportképhez...
Az Anna-akna területe szintén le van zárva - bár a vállalkozó szelleműeket ez nem zavarja -, oda nem tudtunk bemenni.
A hátralévő szakaszt ismét aszfalton tettük meg. A csapat szétszakadozott, megritkult, mire elértük a célt, a Komló fölött magasodó Bányász emlékparkot, ahol a balesetekben, robbanásokban elhunyt bányászok tiszteletére és emlékére állított fal mellett vártak minket a rendezők utolsó pecséttel, kitűzővel és zsírosdeszkával.
Szép időben, tanulságos útvonalon végiggyalogolt túra volt, jól jelzett úttal (bár egy-egy kritikusabb helyen elkelt volna még jelzés), kedves rendezőkkel, akik mindent megtettek azért, hogy a túrázó ne szenvedjen hiányt - az emlékezés cseppecskéi és a kedves mosoly mellé ásványvizet, almát, cukrot, csokit osztogattak mindenkinek.
Visszavárnak jövőre is, addig pedig mindenkinek jó szerencsét!
Túratáv: 16,9 km, szint: 360 m
Fotóalbum: ide kattints!