A minap eszembe jutott egy régi irományom, amit majd' 20 évvel ezelőtt hoztam össze Somogyország általam bejárt természeti értékeiről. Álljon ez most itt, frissítve, egy kis tavaszt hozva ebbe a borongós, esős télbe:
(Fenyőtobozba ütközött a lábam. Vékony, karcsú toboz volt, levelei végén rászáradt gyanta bódította az erdőjárót. A levegőben fenyőtű és avar illata úszott. A borókák, hamisciprusok, fenyők által szabadon hagyott tisztásokon pitypangszőnyeg hajladozott a szélben. A tó fölött madarak szálltak nyugat felé, a nap után. Itt egy egerészölyv, ott egy galamb látszott. Csend volt és nyugalom.)
Ágneslak: a Déli-Pannonhát egyik legszebb arborétuma. Csurgó és Iharosberény között helyezkedik el, területe 7,6 ha. 1896-1936 között telepítették ide az értékes fenyőféléket. Ezek mellett az arborétum legszebb darabjai a liliomfa, tulipánfa, óriástuják. Szabadon látogatható, védelemre javasolt arborétum.
Friss: A területet ma a SEFAG kezeli, a régi kis vadászházat átépítették, nagyobb létszámú vendég fogadására is alkalmas „ökoturisztikai centrumot” létesítettek belőle. (Biztos erre lehetett pályázni…)
(Már jó ideje magasra nőtt tölgyek között haladtam, amikor egy vízmosás szélére értem. Valaha patak folyhatott ott lent, medre most útként szolgál az erre látogatóknak. Két lankás oldalán tölgyek és bükkök nyújtózkodnak, aljukban tavasszal pettyegetett tüdőfű és indás ínfű [is] nő. Kedvelt költőhelye a környék madarainak. Az út enyhe ívben visszakanyarodik a kastély felé, remek rálátást nyújtva a dombtetőt elborító, borostyánnal beszőtt fákra.)
Ladi kastélypark: 1943 óta védett park. Területe 28 ha, a Kadarkút-Szigetvár vonal egyik ékessége. Legértékesebb darabja a szillevelű gumifa, a több száz éves kocsányos tölgy és a juhar. Szabadon látogatható, megyei jelentőségű tájvédelmi körzet.
Friss: A Hoyos-kastélyt egy vállalkozó vette meg és újította fel, de azóta tönkrement, így az épület ma is üresen áll. Az önkormányzatnak nincs rá pénze, hogy üzemeltesse. Nagy kár lenne, ha visszasüllyedne korábbi romos állapotába és jó lenne a területén található kolostorromokat is látogathatóvá tenni.
(Tűlevelekkel borított lejtőn ereszkedem lefelé. Kétoldalt fenyők, örökzöldek zárták el a kilátást. Hirtelen egy kis tó partjára értem. Szelíden fodrozódó tükre felett keskeny, ívelt híd vezetett a túlsó partra. A vízen békalencsetelepek nőttek, itt-ott még vékony jég lepte a habokat. A másik oldalon kínai szúrósfenyő meresztette égnek lekopaszodott ágait. Az arborétumnak csodálatos levegője volt, mely legalább 4-5 fokkal melegebb, mint a kerítésen kívüli világ.)
Bárdudvarnok, Somogyi János arborétuma: az 1950-es években kezdte telepíteni a tulajdonos, többnyire külföldről beszerezett magokkal. Elsősorban örökzöldeket gyűjt, egyes fajokból egész sorozata van. Az arborétum területe 1,5 ha, csak a tulajdonos engedélyével látogatható. Értékes darabjai a japán ciprus, kínai mamutfenyő, áltiszafák. Megyei jelentőségű tájvédelmi körzet.
Friss: Sajnos, János bácsi már meghalt, a látogatókat a fia fogadja nagy szeretettel.
(Az erdőszéli magaslesről a tóra látni. Mintha kacsák úsznának a vízen, de nem vagyunk biztosak benne. Azok a valamik alig mozdulnak. Jó lenne közelebbről is szemügyre venni őket. De a tóhoz nem juthatunk oda; meg-megbicsakló lábbal megyünk a térdig érő zsombékok között, míg mocsárhoz nem érünk. Innen nincs tovább. A víz, az iszap nem enged előre. Vissza kell fordulnunk az égeres felé, s továbbra is csak a magaslesről csodálhatjuk a tavat.)
Baláta-tó: 174 ha területű ősláp Kaszó határában. Az országban egyedülálló természeti jelenség, jégkorszaki és tropikus eredetű állat- és növényfajok találhatók benne. Legjelentősebbek: gőték, fekete keresztes vipera, csalitjáró pocok, 68 madárfaj; növényei közül figyelmet érdemel a rovarfogó hínárnövény (Aldrovanda), mely hazánkban csak itt fordul elő. Korlátozottan látogatható országos jelentőségű tájvédelmi körzet.
Friss: Sajnos, az utóbbi években az aldrovandának egyre kevesebb példányával találkoztak a szakemberek, félő, hogy kihalt. A terület már szabadon látogatható.
(Első pillantásra pitypangmezőnek látszott. Közelebb érve beláttam, hogy a virágok mégis nárciszok. Ritkább-sűrűbb csoportokban lepték be az egész területet. Fehér. lándzsaszerű szirmaik közül édes illat szállt a levegőbe. A réten bokrok, magányos fák törték meg a nárciszszőnyeget. Csak a régészek munkájának nyomai utaltak a civilizáció betörésére.)
Babócsai Basakert: 13 ha-os terület, mely a török hódoltság korából származik. Hazánkban csak itt fordul elő a csillagos nárcisz ekkora tömegben. A kert szabadon látogatható országos jelentőségű tájvédelmi körzet.
(Az ösvény kanyarulata még takarja előlünk a látványt, amiért idejöttünk. Utunkat hervadó hóvirágsor kíséri, a tölgyek még bontogatják levelüket. A dombok közt sekély patak csordogál, hídján átkelve végre láthatjuk a forrást. Bemélyedésekkel szabdalt homokkőfalból csobog a víz, lefolyik a falon és csatlakozik a patakhoz. A kis mélyedésekből több helyen is csorog a víz, a néphagyomány szerint már évszázadok óta.)
Csepegő-forrás: 54 ha területtel védett homokkőfal Gálosfa határában. Szabadon látogatható megyei jelentőségű természeti érték.